|
2008-05-04 22:32:40, vasárnap
|
|
|
"Előbb-utóbb el kellene kezdeni kormányozni az országot"
A 80 éves Hankiss Elemér az MTI-nek nyilatkozott
Hírszerző összeállítás
2008-05-04 20:17
Az ország mély gazdasági, társadalmi, lelki válságba sodródott bele, és ezért - sok más történeti és jelenkori tényező mellett - elsősorban az országot irányító, vagy éppenséggel irányítani képtelen politikai osztály a felelős. De az elmúlt hetek-hónapok történéssorában minden kártékony zűrzavar ellenére megcsillant a kibontakozás reménye is - mondta az MTI-nek Hankiss Elemér társadalomtudós, aki vasárnap ünnepli 80. születésnapját.
1989-1990-ben az ország jól és ígéretesen startolt. A demokrácia és a piacgazdaság intézményrendszerének kialakításában a kelet-közép-európai térségben az elsők között voltunk - idézte fel Hankiss Elemér. Ami a demokráciát illeti, kiépült az egymást ellensúlyozó, autonóm intézmények rendszere, szabad játéka, dinamikus egyensúlya, ami előfeltétele egy demokratikus rendszer jó működésének.
Az egymást követő kormányok azonban hamarosan rongálni kezdték ezt a még törékeny rendszert; ahol lehet, szűkítették, csorbították az intézmények autonómiáját, és egyre inkább a maguk kezébe összpontosították a hatalmat. Megindult a pártok, és az egész politikai rendszer oligarchizálódása. A demokrácia még gyenge intézményrendszere nem tudott ellenállni a - részben globális - gazdasági nyomásának. Nem alakult ki a társadalmi és a gazdasági szereplők, és érdekek megfelelő egyensúlya. A politikai irányító réteg saját gazdasági klienseinek rabja lett - vélekedett a tudós.
Ébredő magyarok
"De - ahogy mondani szokás - minden bajban van valami jó. Ez ugyan nem igaz, a jelenlegi helyzetre mégis ráillik. Az történt, és történik ugyanis, hogy másfél évtizedes kábulatból mintha kezdene fölébredni a magyar társadalom, és kezdene föleszmélni a politikusok egy része is" - fogalmazott a tudós.
Hankiss Elemér (Fotó: Járdány Bence)
Hankiss Elemér szerint másfél évtizeden át abban a hitben, tévhitben éltünk, hogy készen kaptuk a demokráciát. A modell nyugaton jól működött, nekünk csak importálnunk kellett, és kész; csak az a dolgunk, hogy négyévente elmenjünk szavazni. Nem váltunk felelősségteljes polgárokká, s így alakult ki az a torz képződmény, amelyet a szakma kiváló szakemberei "üres parlamentarizmusnak" vagy "demokraták nélküli demokráciának" neveznek. És ez a rozoga képződmény az évek folyamán egyre rosszabbul működött.
Az elmúlt hetekben-hónapokban azonban megindult a "jégzajlás". A társadalom egyre szélesebb rétegei moccantak, mozdultak meg, próbáltak kitörni a politikai tetszhalálból. Megpróbálták - a maguk módján, nem mindig feltétlenül a legszerencsésebb úton-módon - hallatni a hangjukat, megvédeni jogaikat és érdekeiket, számadásra kényszeríteni politikai vezetőiket.
> Hankiss Elemér
Debrecenben született 1928. május 4-én. Édesapja, Hankiss János irodalomtörténész, egyetemi tanár. Ő maga egyetemi tanulmányait Eötvös-kollégistaként az ELTE angol-francia szakán végezte. 1950-ben szerzett diplomát, majd 1953-ig a Ferunion exportelőadója volt. 1953-1962 között az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkatársaként dolgozott, utóbb Keresztúry Dezső mellett a Színháztörténeti Osztályon. Az 1956-os forradalom után hűtlenség és államellenes összeesküvés vádja miatt hét hónapot töltött vizsgálati fogságban; bizonyítékok hiányában felmentették.
1963-tól az Európa Kiadó angol-amerikai-nyugatnémet szerkesztőségét vezette. 1965-tól 1975-ig az MTA Irodalomtudományi Intézetének főmunkatársa volt. 1975-től csaknem húsz éven át az MTA Szociológiai Kutatóintézetének Értékszociológiai Műhelyét irányította; 1996-1997-ben az intézet igazgatója volt. Több hazai és külföldi egyetem professzora, illetve vendégprofesszora volt (ELTE, József Attila Tudományegyetem, Concordia University (Montreal), Stanford University (Kalifornia), Georgetown Unversity (Washington), European University Institute (Firenze), Central Eurpoean University (Budapest). 2002 óta a College of Europe (Brüsszel) professzora.
1990 és 1993 eleje között a Magyar Televízió elnökeként aktívan részt vett a magyar közéletben. 2000 óta a Gallup-Europe (Brüsszel) Tanácsadó Testületének elnöke. Kutatási területe az 1960-as években elsősorban az irodalomelmélet, az 1970-es évek eleje óta a szociológia, főként értékszociológia, majd az 1980-as években a politikai szociológia.
Munkássága kezdeti szakaszában Anglia művelődéstörténetével foglalkozott (Anglia az Újkor küszöbén, 1965), majd irodalomelméleti munkái jelentek meg (A népdaltól az abszurd drámáig, 1969; Az irodalmi kifejezésformák lélektana, 1970. Az Érték és társadalom (1977), Társadalmi csapdák (1979), Diagnózisok 1-2 (1982, 1986) című tanulmánygyűjteményeiben és a Kelet-európai alternatívák című monográfiájában (1989) a magyar társadalom fejlődési rendellenességeit elemezte.
Új diagnózisok (2002) című tanulmánykötetében a magyar politikai rendszerváltozás tanulságait vizsgálta. A kilencvenes évek eleje óta az európai civilizáció jelenkori átalakulását tanulmányozza (Az emberi kaland, (1999), Az ezerarcú én (2005), Félelmek és szimbólumok (2006), Ikarosz bukása (2008). Több TV-sorozata is volt ezekben a tárgykörökben. Magyarországon, Amerikában, Angliában, Franciaországban, és másutt több mint harminc könyve jelent meg. Ő az egyik kezdeményezője atyja a Találjuk ki Magyarországot klubmozgalomnak. Munkásságáért 2006-ban Széchenyi-díjat kapott. 2007-ben a Prima Primissima díjjal tüntették ki.
És mintha a politikusok egy részének a fejében is kezdene leesni az a bizonyos tantusz. Az, hogy nem tehetnek meg tetszésük szerint bármit; hogy nem packázhatnak az emberekkel úgy, mintha valami mennyei hatalom felkentjei volnának; hogy komolyan kell venniük a társadalomtól kapott megbízásukat; hogy az eddiginél sokkal jobban oda kell figyelniük az ország érdekeire - mondta.
Persze nehéz kibújni a bőrükből, nehéz kiszabadulni klientúrájuk szorításából, a magán- és pártérdekek ragacsos szövevényéből. Sokan próbálják még folytatni álságos, mézes-mázos retorikába burkolt, önmentő, ravaszkodó, az ország érdekeit semmibe vevő játékaikat. De máshol se volt könnyebb és gyorsabb a tanulási folyamat. A demokrácia történeti kialakulása minden országban zavaros, bukdácsoló, válságokkal meg-megszakított folyamat volt. Az igazi változásokat mindenütt a társadalom erős nyomása kényszerítette ki. És ez az ország jövőjéért viselt felelősség terhének jelentős részét a társadalom, valamennyi állampolgár vállára helyezi át - fejtette ki Hankiss Elemér.
A romlás virágai
Annál is inkább, mivel a válság mélyebb, mint hinni szeretnénk. A romlás - amelynek gyökerei messze visszanyúlnak a múltba, az urak és szolgák országának, a jogfosztottság országának távoli, és az államszocializmus közösségeket és emberi tudatokat roncsoló közelebbi múltjába -, ez a romlás az egész társadalmat áthatja. A félelem, a gyűlölködés, a felelőtlen önzés, a kölcsönös bizalom hiánya, a társadalmi szolidaritás és méltányosság, a közérdek, a közszellem hiánya elszívja a társadalom alkotó energiáit.
Mindez nem jelenti azonban azt, hogy a helyzet reménytelen. Többé-kevésbé reális lehetőségek egész sora indíthatja el az országot "felfelé a lejtőn" - vélekedett Hankiss Elemér.
A hullámvölgy mélyén
"Minden ország történetében vannak hullámvölgyek és hullámhegyek. Mi most egy hullámvölgy mélyén vagyunk. Reménykedhetünk a történelem dinamikájában, abban, hogy előbb-utóbb szükségszerűen elkezdi egy kedvező hullám megemelni viharvert hajónkat. De nem hiszem, hogy szerencsés volna ölbe tett kézzel várakoznunk erre a hullámra" - mondta Hankiss Elemér.
A válság-sokk: az ország - Isten ne adja! - olyan kritikus helyzetbe kerülhet, hogy a veszély felismerése sokkhatásként érheti a társadalmat, és nem utolsósorban a politikusokat. Bármennyire is nehéz ez, nem tehetnek mást, mint feladják eddigi politikájukat, és komolyan hozzálátnak az ország rendbetételéhez, és kényszeredetten félretéve magán- és pártérdekeiket, leülnek a tárgyalóasztalhoz, és néhány hónap alatt kidolgozzák együttműködésük feltételrendszerét, egy új, tárgyalásos, "konszenzuális" demokrácia működési rendszerét.
"Félek, hogy - ellentétben az osztrák, a finn, a svéd, a spanyol, az ír, a német politikai osztállyal, amelyek súlyos válságok idején képesek voltak erre - a magyar politikai osztály meghatározó szereplőinek egy része ehhez még túlságosan is rabja a maga félelmeinek, önös érdekeinek, görcseinek" - mondta a tudós.
Hankiss szerint "előbb-utóbb el kellene kezdeni kormányozni az országot". Mert évek óta sodródik az ország, az átgondolatlan, kapkodó döntések ide-oda rángatják. Az emberek meg a fejüket kapkodják, mert nem tudják, hogy merre tartunk, és mi értelme van annak, amit csinálunk. Nem rögtönözni kellene, hanem komoly munkával ki kellene dolgozni egy útitervet, mai divatos angol szóval élve "roadmap"-et. A társadalom széles rétegeivel együttműködve meg kellene határozni az elérendő célt, egy jövőbeli Magyarországot, lépésről-lépésre ki kellene dolgozni a teendőket, és határozottan s következetesen végig kellene járni a kijelölt úton - mondta Hankiss Elemér.
"Mindehhez azonban észre, erőre és szent akaratra volna szükség. Rendelkezünk-e ezekkel a kincsekkel?" - tette föl a kérdést.
Reformkor és bicikli
Egy igazi reformkor szellemiségét kellene megteremteni az országban. Annak idején, az 1820-as, 30-as években néhány ember kezdte el ezt a munkát, Wesselényi, Bajza, Széchenyi, Kossuth, kicsit később Eötvös, Kemény, Deák, és két évtized alatt átalakult a magyar társadalom jövőképe, világképe, magatartáskultúrája. Valószínűleg ma is volna lehetőség erre, igaz, az üres retorika és az álreformok épp az ellenkező irányban hatnak - vélekedett a tudós.
Nemcsak a rossz, hanem a jó példa is ragadós. Ha azok, akiket a társadalom nap mint nap lát és hall, a szakértelem, a hivatástudat, az erkölcsi feddhetetlenség, az önkorlátozás, a köz szolgálatának a szellemét sugároznák, a hatás látványos és áldásos lenne. Egy ország lélegezne föl, és kezdené el próbálgatni a felelősségteljes és tisztességes európai polgár magatartásának mozdulatait. Örömteli látvány volna - mondta Hankiss Elemér.
"Amikor politikusaink már nem Audi 8-asokban, hanem piros, narancssárga, kék vagy szivárványszínű bicikliken kerekeznek majd be a Parlamentbe, akkor talán, óvatosan, kezdhetünk reménykedni a változásokban" - vélte a társadalomtudós.
(Forrás: MTI) |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
Címkék: színháztörténeti, irodalomelméleti, felelősségteljes, értékszociológia, legszerencsésebb, franciaországban, rendszerváltozás, monográfiájában, kifejezésformák, tudományegyetem, reménykedhetünk, szerkesztőségét, feddhetetlenség, társadalomtudós, történéssorában, irodalomelmélet, rendbetételéhez, kényszeredetten, klubmozgalomnak, együttműködésük, szivárványszínű, munkatársaként, jogfosztottság, exportelőadója, kialakításában, születésnapját, magyarországot, szükségszerűen, kollégistaként, kezdeményezője, magyarországon, következetesen, magatartásának, kényszerítette, pártérdekeiket, változásokban, ország mély, országot irányító, elmúlt hetek-hónapok, kibontakozás reménye, elsők között, demokráciát illeti, egymást ellensúlyozó, demokratikus rendszer, egymást követő, intézmények autonómiáját, maguk kezébe, egész politikai, gazdasági szereplők, politikai irányító, jelenlegi helyzetre, magyar társadalom, Hankiss Elemér, MTI-nek Hankiss Elemér, Járdány Bence, Hankiss János, Országos Széchényi Könyvtár, Keresztúry Dezső, Színháztörténeti Osztályon, Európa Kiadó, Irodalomtudományi Intézetének, Szociológiai Kutatóintézetének Értékszociológiai Műhelyét, József Attila Tudományegyetem, Concordia University, Stanford University, Georgetown Unversity, European University Institute, Central Eurpoean University, Magyar Televízió, Tanácsadó Testületének, Több TV-sorozata, Prima Primissima,
|
|
|
|
ország mély, országot irányító, elmúlt hetek-hónapok, kibontakozás reménye, elsők között, demokráciát illeti, egymást ellensúlyozó, demokratikus rendszer, egymást követő, intézmények autonómiáját, maguk kezébe, egész politikai, gazdasági szereplők, politikai irányító, jelenlegi helyzetre, magyar társadalom, modell nyugaton, szakma kiváló, rozoga képződmény, évek folyamán, társadalom egyre, politikai tetszhalálból, maguk módján, legszerencsésebb úton-módon, 1956-os forradalom, intézet igazgatója, magyar közéletben, 1960-as években, 1970-es évek, 1980-as években, politikai szociológia, abszurd drámáig, irodalmi kifejezésformák, magyar politikai, kilencvenes évek, európai civilizáció, emberi kaland, egyik kezdeményezője, társadalomtól kapott, eddiginél sokkal, ország érdekeire, ország érdekeit, tanulási folyamat, demokrácia történeti, igazi változásokat, társadalom erős, ország jövőjéért, romlás virágai, válság mélyebb, jogfosztottság országának, államszocializmus közösségeket, egész társadalmat, felelőtlen önzés, kölcsönös bizalom, társadalmi szolidaritás, közszellem hiánya, társadalom alkotó, helyzet reménytelen, hullámvölgy mélyén, történelem dinamikájában, kedvező hullám, veszély felismerése, ország rendbetételéhez, német politikai, része ehhez, maga félelmeinek, fejüket kapkodják, társadalom széles, elérendő célt, jövőbeli Magyarországot, kijelölt úton, igazi reformkor, üres retorika, ellenkező irányban, erkölcsi feddhetetlenség, szellemét sugároznák, hatás látványos, ország lélegezne, színháztörténeti, irodalomelméleti, felelősségteljes, értékszociológia, legszerencsésebb, franciaországban, rendszerváltozás, monográfiájában, kifejezésformák, tudományegyetem, reménykedhetünk, szerkesztőségét, feddhetetlenség, társadalomtudós, történéssorában, irodalomelmélet, rendbetételéhez, kényszeredetten, klubmozgalomnak, együttműködésük, szivárványszínű, , ,
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
29 | 30 | |
| |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
0 db bejegyzés |
e év: |
0 db bejegyzés |
Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 4225
- e Hét: 18455
- e Hónap: 29566
- e Év: 183062
|
|
|